Egy kiégett izzó semmiségnek tűnik, amikor meg kell hozni a döntést: visszük-e a kiszemelt kocsit, vagy sem. Ha tényleg csak egy izzó égett ki, semmiség is, de ha egy komplikáltabb technikájú világítóegységgel van a hiba, az sokba kerülhet a vásárlás után!
Az autóipar technológiai fejlődésének ellentmondásos területe a világítás evolúciója. A hagyományos izzószálas lámpák és a fejlettebb, de lényegében ugyanúgy izzó fémszálat használó halogén töltetű fényforrások egyszerű, széles körben csereszabatos, olcsón gyártható és olcsón cserélhető kopó-fogyó alkatrészei az autónak. A klasszikus izzók fényben kifejezett teljesítménye a mai előírásoknak, elvárásoknak is megfelel, teljesítményigényük pedig egy hagyományos benzines vagy dízelmotoros járműben eltörpül a hajtáshoz szükséges energia mennyisége mellett. Mivel a járművek világítása alapvető biztonsági kérdés, komoly érv a hagyományos izzók mellett, hogy ezek hiba esetén azonnal cserélhetők.
Legalábbis elméletben. Néhány gyártó már a modern fényforrások idejének beköszönte előtt is annyira megnehezítette az izzócserét, hogy az egyszerű bajonettzáras foglalathoz való hozzáférésből még szakszervizben is hosszú, komplikált szerelési művelet lett, ráadásul könnyen előfordulhat, hogy el is törik ez-az izzócsere közben a lámpa körül. Éppen ezért még a halogénizzós használt autóknál sem szabad rálegyinteni egy kiégett izzóra, hogy majd otthon kicseréljük; mindenképpen meg kell nézni, miért is nem világít az a lámpa!
Látványosabb megjelenést, nagyobb fényerőt nyújtanak az 1991-es 7-es BMW-ben bemutatkozott, majd gyorsan elterjedt xenonlámpák. Ezekben nem izzószál, hanem a nemesgázon áthúzó elektromos ív generálja a fényt. A xenonlámpák színhőmérséklete jobban megfelel a nappali fényének, a pontszerűen pici, nagyon erős fényforrás pedig szabadabb mozgásteret engedett a dizájnereknek a lámpatest formájának kialakításában. A xenonlámpa hatékonyabb is, mint a halogén izzó, de a bekapcsolásnál sokkal több energiára van szükség, amit bonyolult (és drága) elektronika biztosít a rendszer számára.
A xenonlámpák alapvetően tartós, megbízható szerkezetek, de korántsem olyan egyszerű javítani őket, mint a halogénizzós lámpákat. Akár a fényforrás, akár a vezérlőelektronika adja meg magát idővel (és ezek sem örök életű eszközök), magas javítási, pótlási költségekre számíthatunk. Ez a költség bizonyos esetekben extrém mértékeket ölthet, mint például a tervezési problémák miatt típushibásnak is mondható első generációs Opel Insignia xenonlámpáinál, ahol az idősebb, 2 millió forintos ársáv környékén mozgó autók esetében egy hunyorgó-villogó vagy végképp kialudt fényforrás és a hozzá tartozó elektronika pótlásának költsége könnyen elérheti akár a kocsi értékének negyedét is! Bármennyire is jól néz ki egy xenonlámpás tizenéves nagy Opel, anyagi megfontolásokból érdemes a sárgásabb, kevésbé látványos halogénlámpás példányok között kutakodni.
A xenon-korszakot a 2007-es Lexus LS 600h bemutatásával kibontakozó LED-éra követte, követi az autóiparban. A fényemittáló diódák nagyon hatékonyak, takarékosak, színhőmérsékletük remekül igazítható a természetes fényéhez és a marketingesek örömére a LED-es menetjelző lámpák vagy mátrix-fényszórók tág teret engednek a márka- vagy modellspecifikus "visual signature" kialakításához is. A LED-fényszórók előnye a sok kis fényforrásból összeállítható, dinamikus vetítési képet adó rendszer kiépítésének lehetősége is (LED-mátrix-fényszórórendszerek). Az elektromos autóknál a kis fogyasztású LED-ek használata szinte kötelező elem a hatótáv növelése érdekében, bár a józanabb árképzésű tömegmodelleknél a néhány watt kontra néhány tíz watt fogyasztás mérlegét máig elnyomhatja a klasszikus halogénizzók irányába a hagyományos fényforrások sokkal-sokkal alacsonyabb ára. A LED-fényforrások elméletben nem csak takarékosak, hosszú élettartamúak is. Az általánosan kommunikált 50 ezer órás élettartam elfogadását azért érdemes kritikusan fogadni: lehet, hogy a fénydiódában benne van ez az autó várható élettartamát is meghaladó érték (60 km/h átlagsebességgel ez hárommillió kilométer!), de az elektronika egyáltalán nem biztos, hogy kibír ennyit, de egy koccanás is bármikor lenullázhatja a lámpa hátralévő élettartamát. Egy komplikált LED-es fényszóró pedig nem olcsó dolog, a javítás, csere jellemzően százezres nagyságrendű költséget jelent. Egy szép éjszakai megjelenésű, modern autó megvásárlása tehát magasabb anyagi kockázatot jelent egy halogénlámpás kocsihoz képest, ha pedig a kiszemelt LED- vagy xenonlámpás kocsi világításában bármilyen zavar, villódzás tapasztalható, mindenképpen ajánlott utánanézni a várható javítás költségének és érvényesíteni ezt a vételárban.
0/0
Dokumentum