A legnagyobb elérhető sebességet a szupersportautók, hipersportautók hozzák el a közutakra. De ezekre a nagyon visszafogott példányszámban gyártott, nagyon drága autókra keveseknek van pénze. Mit tehet, aki hétköznapi autós költségvetésből szeretne nagyon gyorsan menni?
A leggyorsabb mai, sorozatban készülő autó az 1600 lóerős, 16 hengeres Bugatti Chiron Super Sport 300+, melynek nevében a szám is a végsebességre utal: 300 mérföld per óra feletti sebességre tervezve. Egy mérésen 2019-ben 490,484 km/h-s értéket produkált az autó; prototípusról lévén szó az eredmény nemhivatalos ugyan, de valószínűleg tényleg nem sok gyorsabb kocsi létezik ennél a modellnél. Ezt a végsebességet azonban nem sokan tudják kipróbálni. Nem is csak azért, mert nem nagyon van hol, hanem azért is, mert a Buggatik fenntartási költsége köztudomásúlag egy magánjetével vetekszik. Aki a használtautók piacán keres nagyon gyors autót, reális áron, kénytelen lesz valami sokkal lassabbal beérni.
Aki a 300 km/h-s álomhatárt célozná meg, valószínűleg a tízhengeres Audi RS6-osokkal kaphatja meg az iszonyú száguldás lehetőségét a legolcsóbban. Már a 2008-2011 között készült C6-os széria 579 lóerős, ötliteres motorjában is benne volt ez a képesség. A gyári változat ugyan 250 km/h-s elektronikus tiltással került forgalomba, de felárért lehetett kérni a tiltás kiiktatását, így az RS6 hivatalos végsebessége már 274 km/h volt. Ennél azonban még bőven több lehetőség rejlik a technikában. Számos tuningcég kínál olyan kitteket, amelyekkel a kocsi (természetesen megfelelően felgumizva) gond nélkül eléri drasztikus beavatkozások nélkül is a 320 km/h sebességet. A belépődíj erre a mutatványra a német használtautó-piacon körülbelül 25 ezer euró, csaknem tízmillió forint. Azokat a példányokat, amelyekre ma is jó szívvel rábízhatja magát az ember ekkora sebességnél, évjáratól függetlenül legkevesebb ennyiért kínálják eladásra.
A Mercedesnél a legjobb ár-sebesség arányt valószínűleg egy 2000-es évek első feléből származó SL55AMG-vel érhetjük el. Az 5,4 literes, kompresszoros V8-as motor gyárilag 500 lóerőt teljesített, amivel a kétajtós sportautó ugyan gyári állapotában csak 250 km/h elérésére volt képes az elektronikus tiltás miatt, de átprogramozás után a technikában a gyártó szerint is benne volt akár a 330 km/h feletti végsebesség elérésének lehetősége is. Egy ilyen autót megbízható, jó műszaki állapotban nem sokkal húszezer euró feletti áron, 7,5-8 millió forinttól már ki lehet fogni a meglepően gazdag kínálatból.
Igazi titkos tipp a 300 km/h feletti tempó hajhászásához a Jaguar XF 2007-2012 között készült első szériájának legerősebb változata. Az XF R modellben a márka ötliteres, kompresszoros V8-as motorja 510 lóerőt tudott, amivel természetesen 250 km/h-s limitált végsebesség járt alapesetben, viszont a korlátozás megszüntetésével a kocsi a 363 km/h végsebességet is képes volt elérni egy nemhivatalos gyári teszt során a Bonneville sósivatagban. Ezzel 2009-ben ez a modell volt az addig gyártott leggyorsabb Jaguar, ideértve az XJ220 szupersportautót is, amely a maga idején (1992-94) a világ leggyorsabb kocsija volt. Az elfogadható állapotú Jaguar XF R-ekből 25 ezer euró alatt már válogatni lehet a német használtautó-piacon.
Az amerikai autók között hagyományosan a Corvette legerősebb változatai jelentik a legolcsóbban elérhető legnagyobb sebességet. 25 ezer euró környékén (úgy látszik, ez a 9,5 millió forint körüli összeg az, amit nagyjából be lehet lőni a 300 km/h meghódításának árául) már az európai piacon is lehet találni 550-600 lóerő fölé húzott teljesítményű, a 300-as álomhatárt átlépni képes C4-es, C5-ös Corvette-eket.
0/0
Dokumentum