Ez a kifejezés mára olyan baljós, rettegett mumussá vált a használtautó-vásárlók között, mint Voldemort neve Harry Potter varázslóvilágában. Pedig ez is csak egy alkatrész, amit ki lehet cserélni, ha elhasználódik, vagy lehet eleve olyan kocsit venni, amelyben ilyen nincs is.
Mi is voltaképpen a kettős tömegű vagy kéttömegű lendkerék? Kezdjük ott, hogy eleve mi az a lendkerék és miért van rá szükség. A belsőégésű motorokban a hengerekben nem egyenletesen keletkezik az energia, amit aztán forgó mozgássá alakítva a kerekek irányába szeretnénk eljuttatni. A lökésszerűen érkező energia-impulzusok egyenetlenségét ”simítja ki” az eredetileg egy tömbből álló lendkerék, amely egy nagy tömegű forgó tárgyként a főtengely végén tompítja az erőváltozások hatásait. (Nevében a „lend” gyök is az eltárolt lendületre utal.) És hogy miért kellett ezt kettészedni? Ennek két oka is van.
Az egyik a kényelem. A motor, különösen a keményebben járó dízelmotor rezgéseit tompítja, ha nem egy merev tömböt, hanem egy kettéosztott és rugókkal összekapcsolt tömeget teszünk a motor és a hajtás közé: kettős tömegű lendkerékkel kevesebb a rezgés, a vibráció, ennek következtében alacsonyabb a zajszint is az utastérben. A másik tényező pedig az emissziócsökkentés. A mai modern turbós motorok működésük jellemzően alacsonyabb fordulatszámon üzemelnek és nagyobb belső energia-csúcsokat kell, hogy elviseljenek, mint a régi szívómotorok, tehát a motor (különösen egy háromhengeres motor) járási egyenetlenségeit már nem csak a kényelem, de az erőátviteli egységek kímélése érdekében is hasznos jobban kiegyenlíteni. A kettős tömegű lendkerék tagjait rugók és csillapítók kapcsolják össze, ez a belső rendszer képes arra, hogy kisebb tömeg mellett is hatékonyan kezelje le az erőváltozásokat, a főtengely és a kuplung között akár irányonként 60-60 fokos elfordulást is engedve folyamatosan tompítsa a rezgéseket, erőhatás-csúcsokat.
Az amúgy zseniális műszaki megoldás hátránya, hogy el tud romlani. Precíz, javíthatatlan egységről van szó, amit ugyan fel is lehet újíttatni, de ez elég bizonytalan további élettartamot jelent. Az igazán megbízható megoldás a csere és célszerű egyidejűleg a kuplungszerkezet is kicserélni. Így a javítás teljes költsége egy átlagos kompakt vagy középkategóriás kocsinál is minimum 2-300 ezer forint – de simán lehet ennek a duplája is, főleg, ha márkaszervizben és gyári alkatrésszel oldanánk meg a javítást. A kettős tömegű lendkerék tervezett élettartama akár 2-300 ezer kilométer, vagy még több, de ezt rövidíti a városi használat, a gyakori indítózás, sok sebességváltás, sok alapjáraton járatás. Az autópályán használt kocsik jóval tovább bírják, mint a városban gyötört autók. Ha pedig elromlik, „beáll” az alkatrész, gyorsan ki kell cserélni, mert a motort, a kuplungot és a váltót is terheli és hamar nagy károkat tud okozni, ha elmarad a javítás.
Mire ügyeljünk használtautó-vásárláskor?
Aki nem szeretne még csak gondolni se erre a gonosz alkatrészre, vegyen olyan kocsit, amelyben nincs ilyen. Több mint ötvenéves találmányról van szó, de csak 2002-től terjedt el igazán és még ma sem teljesen általános a használata. Sőt: hagyományos automata váltós kocsikban eleve nincs ilyen, ott a hidrodinamikus nyomatékváltó kezeli le a motor rezgéseit-erőcsúcsait. (A duplakuplungos robotváltóknál, mint a VW-csoport DSG-i viszont jó eséllyel van kéttömegű lendkerék!) A benzinmotoroknál még ma is kevésbé elterjedt ez a technika, de azért ezeknél is érdemes utánanézni az interneten vagy utánakérdezni egy márkaszerviznél. És van egy-két olyan kivétel is, ami felveti a kérdést: ha nekik sikerült kihagyni ezt a drágán javítható és erősen véges élettartamú alkatrészt, másnak miért nem? Ilyen a Kia és a Hyundai 1,6 literes dízelmotorja, vagy a PSA-csoport számos autóba beszerelt 1.6 HDI-jének néhány változata, vagy a Renault-féle 1.5 dCi korábbi kisebb teljesítményű példányai.
A kettős tömegű lendkerék állapotának felmérése vásárláskor csak arra szorítkozhat, hogy motorleállításkor odafigyelünk, hallható-e csattanás a kuplung felől, illetve hogy alapjáraton remeg-zörög-e a lábunk alatt a kuplung. Viszont van egy rossz hírünk: lehet, hogy azért nincs se zörgés, se csattanás, mert korábban a tulaj a tönkrement és drága alkatrészt egy fix lendkerékre cserélte. Bizony, ilyen megoldás is létezik, sokkal olcsóbban, mint amennyibe a rendes csere kerül, de tudni kell, hogy ha kivesszük a rendszerből a kettős tömegű lendkerék csillapító hatását, gyorsan tönkremegy a kuplung, sőt: a váltó és a motortartó bakok elhasználódása is hamar bekövetkezik, de a motor is károsodhat. És van még rosszabb szcenárió is: belefuthatunk az eladás idejére egyszerűen összehegesztett belső szerkezetű lendkerékbe…
A hazai használtpiac legnépszerűbb modelljei közül kiemelkedően kényesek a PD-TDI motoros Volkswagen-csoportos kocsik, ezeknél a kemény járású motor a tapasztalatok szerint sokkal hamarabb megöli a kettős tömegű lendkereket, mint a későbbi közös nyomócsöves TDI-k. (Viszont pont ezeknél a motoroknál a legolcsóbb, „csupán” 200 ezer forint körüli tétel a csere.) A szervizesek pedig azt mondják, a japán dízelek rendszerint tovább bírják, mint a németek és franciák, a benzines motoroknál pedig simán elképzelhető, hogy a kocsi élettartamáig is kiszolgál ez az alkatrész, hiba nélkül.
0/0
Dokumentum