Európai Unió ide vagy oda, még az ellenőrzés nélküli határokon akadálytalanul átvezető utakkal összekötött schengeni zónán belül sem egységesek a járműközlekedés szabályai. Hiába érvényes a jogosítványunk mindenhol szerte Európában, az itthon szerzett KRESZ-tudásunk és rendszerismeretünk nem lesz elég, ha átlépjük az államhatárt.
Az autópályadíj rendszerének az úttal érintett országokban mindenképpen érdemes utánanézni indulás előtt. Ausztriában nem elég megvenni az matricát, figyelni kell, hogy az ki is legyen lyukasztva a megfelelő helyeken és fel is kell ragasztani a szélvédőre. Horvátországban a kapunkénti fizetésnél gyorsabb haladást tesz lehetővé, ha beszerzünk egy elektronikus jeladót. Svájcban a határon lehet megvenni a 40 frankos matricát, de ha a kocsi utánfutót, lakókocsit húz, arra is kell venni egyet! Csehországban és Szlovákiában a személyautókra kell autópálya-matrica a gyorsforgalmi utakon, de a motorkerékpárokra nem. Romániában a teljes úthálózatra kiterjedő díjfizetési kötelezettség van érvényben, Németországban viszont mind a mai napig nem kell fizetni 3,5 tonna alatti járművekkel a sztrádahálózat használatáért.
Az autós sebességhatárok sem egységesek, erről legkésőbb a határon lévő táblákról tájékozódhatunk. A korlátok igen tág tartományban mozognak; Lengyelországban autópályán 140 km/h is engedélyezett, Hollandiában néhány hónapja éjszaka 120, nappal viszont csak 100 km/h a maximum (erre sűrűn elhelyezett táblák is figyelmeztetnek). Norvégiában 100 km/h a maximum a sztrádákon, 80 az országutakon, a szomszédos Svédországban ugyanezek az értékek: 110 és 70, Dániában: 130 és 80. Németországban pedig még ma is vannak limitálatlan szakaszok az autópályákon, de gyakori, hogy változtatható jelzésképű tábla rendelkezik ideiglenes korlátozásról.
A Magyarországon megszokott sebességmérési módszerek mellett számos európai állam útjain találkozhatunk átlagsebesség-méréssel. Ausztriában útépítéseknél jellemző ez a fajta hatósági ellenőrzés, de Észtországban sok szakaszon állandó jelleggel figyelik a rendszámfelismerő kamerák, hogy nem siet-e valaki túlságosan.
A kézben tartott mobiltelefon használata általánosságban tilos Európában, de míg nálunk a forgalmi okból történő megállás idején hozzányúlhatunk a mobilhoz a KRESZ szerint, máshol már ez is tilos lehet, sőt: Spanyolországban a gyári navigációs rendszer vezetés közbeni kezelése is tiltott és komoly bírsággal fenyegetett szabálysértés.
Az autókban lévő tartozékok előírásai is változatosak. Spanyolországban két darab elakadásjelző háromszögnek kell lennie minden autóban és a pótkerék is előírt tartozék. Belgiumban, Bulgáriában, Görögországban, Romániában kell lennie tűzoltó készüléknek is a kocsiban, Horvátországban viszont csak akkor, ha az autó cég tulajdonában van.
Végül pedig a teljesség igénye nélkül néhány érdekesebb helyi szabály: Belgiumban kötelező a "cipzár-elv" alkalmazása az elfogyó sávoknál. Horvátországban a hagyományos izzós fényszóróval szerelt autókban a tartalék izzókészlet megléte ma is kötelező. Lengyelországban az autópályán a szabályos követési távolság minimum az aktuális sebességérték fele méterben, tehát 140 km/h-nál 70 méter; Németországban ugyanez az ajánlás a három másodperces követési távolság ajánlásával egészül ki, és bármennyire is bizonytalan dolog ezt a távolságot az autóból, haladás közben megsaccolni, a hatóságok alkalmanként akár drónnal figyelik és büntetik a túlzott, tartós rátapadást az előttünk haladóra.
0/0
Dokumentum