Az ablaktörlő alá csíptetett, a becsapott első ajtók felső sarkával lefogatott plédtől a profi napvédő takaróponyváig sok mindennel lehet próbálkozni. De van értelme?
A nagy német autóklub, az ADAC érdekes kísérletet végzett annak megállapítására, mely módszer a leghatékonyabb a napon leparkolt autó utastéri felmelegedésének enyhítésére. Igazán nagy meglepetéssel persze nem szolgált a teszt: ha nem is számszerűen, de eddig is tudhattuk, hogy a fehér autó kevésbé forrósodik fel, mint a fekete, vagy hogy a szélvédőt kívülről eltakarva a fényvisszaverő fólia jóval hatásosabb, mint belülről az ablaknak támasztva. A mért hőmérséklet-értékek azért így is érdekesek.
A kísérletben hat fekete és egy fehér Dacia Dustert parkoltak le egy nyílt placcon. Egy fekete és a fehér kocsi teljesen védtelenül várta a napsugarakat, a többi autón különböző árnyékolókat helyeztek el, majd délben megmérték a kocsik hőmérsékletét.
A semmivel el nem takart fekete autó napsütötte fényezett külső felületei ekkor már 65 Celsius fokosak voltak, a fehér autón viszont csak 44 fokosak voltak ugyanezek az elemek. Az utastérben már jóval kisebb de így is látványos különbség volt mérhető: a fekete kocsiban 53, a fehérben 48 fokos volt a levegő.
Az árnyékolókkal védett kocsik utastéri hőmérséklete az előre sejthető sorrendet mutatta a mérés idején. A fehér textillel letakart műszerfalú autóban 50 fokot mértek - három fokot jelentett, hogy a szélvédő alatt a fekete műszerfali műanyagok nem tudtak elnyelni annyi hőt, mint egyébként. A fényvisszaverő, tükröződő fóliás napvédő lap szélvédő mögé tuszkolása alig valamivel ért el jobb eredményt: ebben a kocsiban 49 fokot mértek az ADAC munkatársai. Abban az autóban, amelyben ugyanezt a fényvisszaverőt kívülről borították rá a szélvédőre, 45 Celsius fokos belső hőmérsékletet mértek. A legjobb hővédelmet pedig az autó tetejére borított, valamennyi ablakot eltakaró ponyva, az úgynevezett "félgarázs" biztosította: ebben a kocsiban 43 fokig emelkedett a hőmérséklet.
A védőfóliázás illetve a sok autótípusnál rendelhető, a B-oszlop mögötti ablakoknál gyárilag kínált sötétített üvegezés is hasznos dolog az ADAC szerint. Bár az utastér léghőmérséklete a lesötétített hátsó oldalablakokkal és szélvédővel ellátott kocsiban a mérések szerint nem csökkent számottevően (csupán két fok volt a különbség a sötétített és nem sötétített üveges autó belső léghőmérséklete között), az utastéri anyagok felületi hőmérséklete már jóval alacsonyabb volt. A sötét üveges autó hátsó üléspárnája "csupán" 48 fokosra hevült, amikorra az átlátszó oldalüveges autóban ugyanitt 57 fokot lehetett mérni. Különösen kisgyerekeseknek érdemes bepipálni tehát ezt az extrát új autó rendelésénél vagy akár elvinni a kocsit egy fóliázóhoz; a hátsó traktus hővédelme sokat jelent a kicsiknek már a beszállásnál is, a hosszú nyári nappali utak komfortjáról nem is beszélve.
Az ADAC mérései (és persze a hétköznapi tapasztalatok) szerint már a legegyszerűbb, akár egy műszerfalra dobott törölközővel megoldható műszerfaltakarás a gyorsabb elindulást is segíti. A védelem nélkül hagyott kocsiban a kormánykerék 70 fokosnál is melegebb volt a déli verőfényben, míg a letakart kormánykarima ennél 26 fokkal volt hűvösebb - egyből meg lehetett fogni.
A német autóklub azt is megmérte, milyen gyorsan szökik fel a hőmérséklet a napon hagyott kocsiban. Kellemes, nyári, 27-28 fokos külső hőmérséklet mellett a zárt kocsiban már 10 perc elteltével 38, 20 perc után 45, 30 perc után pedig több mint 50 Celsius fok volt mérhető fejmagasságban! A tanulságot már unalomig ismeri minden autós, de sosem árt újra és újra elmondani: soha, még rövid időre se hagyjon senki semmilyen élőlényt a kocsiba zárva. Elég, ha csak alig pár perccel nyúlik el a csip-csup, rövid ideig tartó dolog, amiért kiszállunk (fizetünk a benzinkútnál, visszaszaladunk a lakásba valamiért), de ez elég ahhoz, hogy életveszélyes helyzet alakuljon ki a kocsi utasterében!
0/0
Dokumentum