Értéktelen extrák a használtautókban

használt autó extrák autórádió navigáció hasznos

Az autóipar és a hétköznapi információtechnológia fejlődésének üteme remekül lemérhető azon, milyen sok, egykor drágán megvásárolt extra felszerelés búslakodik már hasznavehetetlenül szinte minden, néhány évesnél idősebb használt autóban. A 14 éves átlagéletkorú hazai autópark nagy részében bőven találni olyan elektronikai kiegészítőket, amik ma már nem vagy csak részben használhatók. Van ezek között olyan kütyü is, ami kifejezetten problémát jelent, útban van és nehezen pótolható korszerű eszközökkel, ha a tulajdonos szeretné 2020-as szintre hozni autója info kommunikációját.

A legtriviálisabb ilyen meghaladott extra a gyári autórádiók immár egész sor nemzedéke. Az autóban való rádiózás máig legfontosabb eleme, a frekvenciamodulált sugárzás vételére alkalmas analóg FM-vevő az ötvenes évek óta a mai napig gyakorlatilag minden autóhifi része, viszont szinte minden más azóta alkalmazott újítást meghaladott már az idő. A gyártók a bakelitlemeztől a szalagos magnón át az 1992-es Minidisc szabvány lejátszására képes berendezésekig mindent, bármit beépítettek autóikba, amit a piac épp igényelhetett, de igazán időtállónak csak két dolog bizonyult: a kazettás magnó és a CD. De ma már ezeken is csak mosolyogni tudunk. Vagy mosolyogni se, ha a kocsi rendszerébe integrált, nem szabványos beépítésű fejegységről van szó.

A legelterjedtebb úgynevezett 1 DIN-es vagy 2 DIN-es fejegységek valamikor a '90-es évek végén kezdték átadni helyüket az integrált, csak az adott típushoz használható infotainment-egységeknek. Ez a kezdetben elsősorban dizájnszempontok miatt bekövetkezett, később már funkcionális okokból is erőltetett változás kétségkívül csodás, optikailag egységes és egyedi utastereket és látványos katalógusfotókat eredményezett. Ugyanakkor a folyamatos korszerűsítés a ma is legalább egy, de inkább két évtizeden át használt autókban igen nehézkessé vált. Az utolsó autó, amelyben gyári alapfelszerelés volt a kazettás magnó, a mindössze tíz éve még így készült Lexus LS430 volt. Ez az egykori luxusautó hazai környezetben még mindig elegáns, újszerű jelenség, viszont a selymes járású V8-as motorral ma is boldog tulajdonos valószínűleg csak szomorúan bámulja a múzeumba való kazettás fejegységet. Amin ott van ugyan a CD-etetőnyílás is, de az is már csak dísznek jó. Befér ugyan a helyére egy két DIN-es, androidos mai fejegység, de a barkácsolással elvész a kormányról vezérelhetőség és odalesz a luxusszalon-hangulat is... És bár az újraírható, MP3-fájlokkal teleírt cédék, később pen-drive-ok mindig az elérhető fejlődés csúcsának tűntek, ma már az online stream lehetősége az, amit keresnek és igényelnek a soha semmivel meg nem elégedő felhasználók.

De még jóval újabb autók gyári rádiói is okozhatnak bosszúságot. Az amerikai autó sajátossága a 0,2 MHz-es lépésekkel ugró FM-kereső, így a páratlan végű európai rádióállomások nem foghatók ezekkel a készülékekkel. Szerencsére a világmodellek nagy részén azért ez a fogyatékosság kiküszöbölhető a firmware frissítésével.

A navigációs berendezések fejlődése is érdekes ívet írt le az elmúlt két évtizedben. Az első autó, ami GPS-navigációt kínált, az 1994-es Hetes BMW volt. Az infrastruktúra azóta gyakorlatilag nem is változott: a GPS-rendszer műholdjai alapján elvileg egy ilyen negyedszázados autó ma is meg tudja mondani, pontosan hol is van. A probléma inkább a pozícióhoz rendelhető térképadatbázisok változása és a ma megszokott szintű megjelenítés. Az egykor méregdrága fedélzeti berendezések közül a korai monokróm kijelzős, országhatárokon cserélendő lemezes, rég átrajzolt, elavult térképekkel dolgozó ős-navikon már tényleg csak nevetni lehet. De már a néhány éves, időszakonként pénzért frissítendő SD-kártyáról dolgozó modellek is versenyképtelenek azzal a navigációs képességgel, amit egy húszezer forintos alap mobiltelefon bekapcsolás után azonnal nyújtani képes a felhasználó számára - akár teljesen díjmentesen.

A mobilkommunikáció és az információtechnológia fejlődésével ezidáig soha nem volt esélye lépést tartani a 6-8 éves modellciklusokkal, félidős ráncfelvarrásokkal, modellfrissítésekkel dolgozó autóiparnak. Így aztán a legújabb prémiummárkák legkorszerűbb infotainment-rendszereit is érdemes szkeptikusan szemlélni. Még a teljes mobiltelefonos konnektivitást, képernyőtükrözést kínáló, Head-UP Display-jel a szélvédőre vetítő mai rendszerek is elavulhatnak pár éven belül, ha újra lép valami váratlant és érdekeset egy szilícium-völgybéli vagy kínai tech-óriás.

A böngészője elavult!

Frissítse vagy cserélje le a böngészőjét. A böngészőm frissítése

×

0/0
Dokumentum