Szó se róla, frissíti, üdíti egy-egy korosodó kocsi megjelenését, ha nem unalmas halogénlámpák, hanem a maga idején menő xenon fényforrások vagy a ma menő LED-fényszórók szórják a fotonokat az útra. Ráadásul a technika fejlődése nem csak dizájnkérdés.
A xenonlámpa azonos fénykibocsátás mellett elvileg takarékosabb és tartósabb is a halogénnél. Ökölszabály szerint egy halogén izzó élettartama kb. 400, egy xenonlámpáé 2000 óra. A LED pedig még takarékosabb és még tovább tart, ennél a fényforrásnál akár 50000 óra élettartamról is beszélhetünk, ami a legtöbb jármű életét meghaladó érték. (40 km/h átlagsebesség mellett ez kétmillió kilométer lenne – bekapcsolt fényszóróval!)
A több LED-csoportból álló úgynevezett mátrixfényszórókkal már egészen extrém trükkökkel képesek növelni a gyártók a belátható terület nagyságát a kocsi előtt. A legújabb LED-fényszórók nem lekapcsolják a reflektort, ha szembejövő vagy utolért járművet észlel az autó elektronikája, hanem „kitakarják” a fénykévéből a másik kocsit, így a többi közlekedő vakítása nélkül világítanak be sokkal nagyobb felületet, mint a fix fényáramot biztosító, csak le-fel kapcsolható távolsági fénnyel szerelt korábbi lámpák. Vannak fényszórók, amelyek a kocsi más szenzorainak jelei alapján képesek az út szélén haladó gyalogos, kerékpáros vagy az átszaladást fontolgató vad megvilágítására, kiemelésére is.
De vajon mekkora költséggel kell számolni a pár száz forintos hagyományos izzókkal szemben, ha mégis tönkremegy egy ilyen csodalámpa?
A xenonlámpák esetében a technológia bevezetésekor jellemző hajmeresztő, többszázezer forintos nagyságrendű árakhoz képest ma már sok típus esetében utángyártott alkatrészekkel viszonylag olcsón megoldható a fényforrás vagy az elektromos ívfény előállításához szükséges transzformátor cseréje. Viszont még mindig tízezres nagyságrendű tételt jelent egy-egy tönkrement trafó, kiégett lámpa. Sokat lehet spórolni, ha nem márkaszervizben, az autó típusa szerint vásároljuk meg az alkatrészt, hanem világítástechnikára szakosodott kereskedőtől szerezzük be, ami tönkrement.
Hogy lássuk, még mindig nem olcsó egy-egy ilyen csere, egy példa: egy 2010-es Audi A6-os xenonfényszórójába 25-30 ezer forintért kapható Hella vagy Osram fényforrás, míg a gyújtóelektronika márkától függően 120-250 ezer(!) forintba kerül a nagynevű gyártóktól. Ismeretlen nevű gyártók hivatalosan forgalmazott, garanciális termékével viszont már 40 ezer forint alatt is megoldható a javítás. Az ennél sokkal olcsóbb, internetről rendelt alkatrészekkel kísérletezés viszont mindig kockázatos – még ha csábító is, hogy jelenleg Kínából az eBayen már 9000 forintért lehet rendelni ilyet. Nagy feszültséget előállító berendezésről van szó (begyújtáskor 25000 volt, üzem közben 85 volt körüli értékről), és senkinek sem hiányzik egy kigyulladó elektromos alkatrész a motortér elejében…
Érdemes tehát a megtekintett használt autó xenonlámpájának működését is lepróbálni vásárlás előtt. Ha a lámpa rózsaszínes-narancsosba hajló fényt ad, esetleg vibrál, valószínűleg már nem sokáig húzza a fényforrás, ha pedig a fény ki-kihagy, nehezen gyúl fel, bemelegedve nem akar újra visszakapcsolni lekapcsolás után, valószínűleg az elektronika fáradt el és szorul hamarosan cserére, ami mindenképp alkualapot jelentő probléma.
A LED-es fényszórók esetében, mint említettük, az elhasználódás nem valószínű, ezek a lámpák nem fognak „kiégni”. Viszont éppúgy tönkremehetnek, mint bármelyik elektronikai alkatrész és persze törhetnek is egy balesetben. Egy 2015-ös Audi A6-os HELLA alapkivitelű LED-fényszórója jelenleg több mint 600 ezer forintba kerül, a mátrix LED változat pedig 800 ezerbe. Némi vigaszt jelenthet, hogy ezeknél a fényforrásoknál a bontott alkatrésszel való csere is szóba jöhet, tekintettel az igen nagy várható élettartamra.
0/0
Dokumentum