Aki élvezetesen vezethető, olcsón elérhető hátsókerék-hajtású használt kocsit keres, nagy eséllyel egy leharcolt BMW-nél köt ki. Pedig vannak alternatívák, minden méretben.
A kormányzott és hajtott tengely funkcionális elválasztása különösen izgalmas élményeket tartogat azok számára, akik értékelik a határhelyzeteken autózás örömeit (természetesen csakis erre megfelelő helyen és időben, a közlekedés biztonságának mindenekfeletti szem előtt tartásával). A legintenzívebben kicsi, könnyű, nem is feltétlenül nagyon erős autókban lehet megtapasztalni az ilyesmit; a gokartozás például nagyrészt pont erről szól. Persze a gokartoknál van egy fontos extra tényező, amitől kivételesen élvezetessé válik a vezetésük: a vezető háta mögött berregő motorral gyakorlatilag középmotoros, optimális súlyelosztású sportautónak számítanak. Ilyenből pedig nagyon kevés van az elérhető árú közúti autók piacán.
A Toyota MR2, ez a teljesen valószínűtlen, legalább 5-7 ezer eurótól elérhető kis sportkocsi az, amivel a legjobban meg lehet közelíteni (elérhető áron) a gokart-élmény utcai megfelelőjét. Ha viszont lemondunk a középmotorról, az ugyan orrmotoros, de könnyű és játékos, és cikkünk szempontjából kardinális módon hátsókerék-hajtású Mazda MX-5-tel csodás hátsókerekes élményekhez juthatunk, jóval kedvezőbb áron. Az első generációs, 1989 és 1997 között gyártott verzió ugyan már olcsó tömeg-sportkocsiból ritka veteránná nőtte ki magát, de a második széria 1997-2005 között gyártott, elfogadható állapotú példányaiból az európai használtautó-piacon egy-másfél millió forintos, 2500-4000 eurós büdzsés költségvetésből is kedvünkre válogathatunk.
Ha a Lexus első prémium kompakt modelljét, az IS200-at szemeljük ki játékos viselkedésű mindennapi autónak, érdemes sietni a vásárlással! Magyarországon eleve szűk a kínálat ezekből a kocsikból, a német piacon pedig már látszik az átterhelődés a húszéves japán csodabogár státuszából a ritka kultautóvá válás irányába. Ennek a kultautós dolognak fontos eleme, hogy az IS200 csupán kétliteres, de hathengeres benzinmotorral is kapható.
Az alapkivitelű Mercedeseket rendszerint nem a sportos autózás élményéért szokás választani, az AMG-modellek pedig még korosan sem könnyen csúsznak le árban odáig, hogy olcsónak nevezhessük őket. A C-osztályból viszont a W203 (2000-2008) szériából már nem sokkal millió forint feletti büdzsével is ki lehet fogni még elfogadható állapotú, nem nagyon elkorrodált példányokat, amelyekben ráadásul kompresszoros motorok fokozzák az élményfaktort. A W204 (2007-2015) még közvetlenebb viselkedésű, szinte már 3-as BMW-s jegyeket mutató modell volt, de ezek a kocsik még kicsit frissek ahhoz, hogy igazán baráti áron lehessen hozzájuk jutni; gyakran a sokat futott, első évjáratból származó példányok is jóval drágábbak, mint az akár feleannyi kilométert órájukba gyűjtött kocsik az előző széria utolsó gyártási évéből, hiába ugyanaz ez az év.
Ha nagyobb testben szeretnénk kiélvezni a hátsókerék-hajtás örömeit, még épp van egy kis idő beleugrani mondjuk egy 900-as Volvóba, mielőtt a svéd nagykocsik ára végképp elszáll a veterános dimenziók felé. A kissé darabos, a mai Volvóknál nagyságrendekkel kevésbé prémium hangulatú nagy svéd szedánok és limuzinok ma még vonzóan olcsón, akár pár ezer euróért megszerezhetők.
És persze ott vannak még az amerikai kocsik, melyeknél még ma sem szinte kizárólag a prémium és sport szegmens különlegessége a hátsókerék-hajtás. Remek hétköznapi játékautó a józan mérete folytán az óvilág forgalmában is könnyen mozgó ikonikus Ford Mustang, melynek európai kínálatában izgalmas káosz fogadja az érdeklődőket. Akár 5-10 ezer eurós kerettel is sok lehetőséggel kecsegtető kaland belevágni a Mustang-befogásba: a piacon azonos árszinteken teljes összevisszaságban keverednek a legkülönbözőbb évjáratok és modellgenerációk.
0/0
Dokumentum