Az újonnan vásárolt és márkaszervizbe hordott autóknál az úgynevezett visszahívások, tehát az időközben a gyártó által feltárt hibalehetőségek utólagos kiküszöbölésére történő extra szervizlátogatások "behívóit" mintegy automatikusan kapják meg a tulajdonosok. De még az elsőként eredetileg Magyarországon forgalomba helyezett autóknál, akár többszörös tulajdonosváltás után is előfordul, hogy az aktuális tulajdonos kap egy levelet egy visszahívásról. (Sőt: tudomásunk van egy 16 éves Nissanról, amely jelenlegi harmadik tulajdonosánál egy olyan légzsák cseréjére kapott visszarendelő levelet, ami abban a kocsiban eleve nem is volt beépítve. Azért ez már kicsit túlzott gondosság a gyártó részéről.)
Az Európai Unióban egy RAPEX nevű fogyasztóvédelmi rendszer részeként monitorozzák és kezelik a hatóságok a veszélyes fogyasztói termékekkel kapcsolatos visszahívásokat. (RAPEX: Rapid Exchange of Information System, az EU-tagállamok számára fontos termékbiztonsági információk gyors szétterítésére szolgáló rendszer.) A rendszerért felelős Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága érdekes heti jelentésben összegzi a veszélyesnek talált termékekkel kapcsolatos híreit. A jelentések magyar nyelven itt találhatók meg.
Aki nem szeretne mérgező E-cigarettatöltőanyagok és összecsuklásra önmaguktól is hajlamos biciklik között turkálni az autója után nyomozva (csak két példa a legutóbbi heti riportból), természetesen közvetlen kereséssel is megtalálhatja autójáról a visszahívási adatokat az interneten.
Magyar nyelven a Nemzeti Közlekedési Hatóság weboldalán lehet márka és modell alapján utánanézni, milyen visszahívások voltak a kocsival kapcsolatban. Az ide felvitt rekordok viszont igen minimalisták és a járműadatbázis sem tűnik frissnek: szúrópróba-szerűen keresgélve több hiányzó típust is találtunk a listában. Angol nyelven már sokkal látványosabb leírásokat találhatunk a car-recalls.eu oldalon, ahol az EU szakigazgatóságának hivatalos adatlapját is megnézhetjük a visszahívásokkal kapcsolatban. A legbiztosabb megoldás persze, ha nem első tulajdonosai vagyunk a kocsinak, ha az autónk alvázszáma alapján egy márkaszervizben kérdezünk rá, nem maradt-e le a kocsink valamilyen visszahívási akcióról az utóbbi években. Hiszen a márkaszervizek minden visszahívásról az első forrásból értesülnek, illetve a szervizhálózatok természetesen rögzítik a rendkívüli szervizen megjelent járművek adatait, így egy gyors keresés eldöntheti, hogy a mi kocsink járt-e bent az üggyel kapcsolatban bármelyik műhelyben vagy sem.
Nem árt legalább egy-két évente ránézni a visszahívási adatbázisra, hiszen nem csak kisebb hibát vagy akár üzemképtelenséget okozó hibák miatt, hanem komoly balesetveszéllyel, tűzveszéllyel fenyegető problémaforrások okán is visszarendelhetik az autókat. A gyártók és a fogyasztóvédelmi szervezetek látóterében egy-egy modell esetében folyamatosan bukkannak fel ilyen hibaforrások, ahogy gyűlnek a hibákkal, káresetekkel kapcsolatos tapasztalatok.
Van, hogy az egyes modellek szerviztapasztalatai alapján találnak lehetséges problémákat, de előfordul, hogy az autóipari beszállítók egyes termékei bizonyulnak hibásnak és széles modellkört kell visszarendelni javításra, alkatrészcserére. A bevezetőben említett légzsák-probléma például a híres Takata-légzsákbotrány folyománya, mely 2013-ban indult és jócskán több, mint 40 millió jármű érintettségével az autóipar legnagyobb visszahívási sorozatává vált. Több mint tucatnyi bizonyítottan a légzsák hibájából fakadó haláleset és jó néhány súlyos sérülés okozói voltak a légzsákpiac piacát 2014-ben már 20%-át uraló japán cég Mexikóban gyártott légzsákjai. Az autógyártók pedig bizony világszerte a mai napig rendelnek vissza kocsikat az ezekkel a légzsákokkal felszerelt szériákból!
0/0
Dokumentum