Van pár javítási módszer, ami inkább "javítási" módszerként írandó helyesen. Ha ilyesmit, a mélyvízi sufnituning jeleit fedezzük fel egy eladásra kínált használt autón, az a minimum, hogy számításba vesszük: itt még munka lesz a kocsival. Felelős autótulajdonosként ajánlott rendesen kijavítani azokat a hibákat, amit ezekkel a módszerekkel próbáltak orvosolni és ezeket a költségeket is be kell kalkulálni az árba. De talán még helyesebb, ha nem is kezdünk alkudozni, hanem rögtön otthagyjuk az egészet ilyen esetekben, hisz egy autó, amit a most felsorolt barkácsmódszerekkel tartottak életben, vajon milyen bánásmódot kapott, amikor az alapvető karbantartási feladatokról vagy komolyabb javításokról volt szó?
Az utastér zörgő műanyagalkatrészeinek elterjedt olcsó javítási módja a vízszerelőktől, fürdőszoba-burkolóktól ellesett módszer: nyomjuk ki sziloplaszttal! De sajnos amilyen nagyszerű anyag a szilikongumi a kádszegélynél vagy a vécécsésze leragasztásánál, annyira bizonytalan eredményt ad, ha műanyagragasztásra próbáljuk használni. Az autóbelső extrém hőingadozásait nem viseli el és nagyon esetleges, hogy mihez tapad, mihez nem. Amit ezzel javítottak, azt jó eséllyel hamarosan rendesen is meg kell majd csinálni, csak némi extra munkát jelent majd a nem odavaló tömítőanyag eltávolítása.
Szintén közkedvelt javítóanyag a műanyag gyorskötöző. Szó se róla, hasznos kis holmi ez, ha alkalmi hibaelhárítást kell végezni, de ha lökhárító-repedéseket, lámpateströgzítő fülek törését, az alsó légterelő burkolatok helyreállítását ezzel próbáljuk megoldani, az csak vészelhárítás, nem javítás. Extrém esetekben ügyes kezek a gyorskötözővel akár teherviselő elemeket, komplikált futóműalkatrészeket is meg szoktak próbálni átmenetileg javítani, de gyakori látvány a leharcolt kocsikban elrepedt fűtéscsövek, olajcsövek, extrém esetben akár fékfolyadék-csövek kiváltása egy kis gumicsődarabbal (akár még a kék vagy zöld kerti locsolócső is számításba jöhet) és két szorosra húzott gyorskötözővel.
Az autók küszöbeleme tipikus helyszíne a karosszéria-rozsdásodás megindulásának. Belülről a bekerülő víz, sár, kívülről a mechanikai sérülések, a kerékről ráverődő kavicsok, a járdaszegélyre felültetős elrontott parkolások támadják. Sok autónál a konstrukció már eleve szinte hívogatja a rozsdát: sérülékeny hosszú hegesztéseken repedezik a festék, takaratlan rések vannak rajta, amelyeken bejuthat a szennyeződés. Márpedig a küszöb teherviselő elem, a műszaki vizsgán is alapvető fontosságú, hogy ne legyen elrohadva, a kinyílásig elvékonyodva az anyaga. Maga a cseredarab, egy új küszöbelem még nem is nagyon drága dolog, de a javítás komplikált és precíz munka, komoly szaktudást igényel. Sokkal egyszerűbb módszerek is vannak rá, hogy eltűnjön a probléma szem elől. A rozsdás lyukakra felvitt vastag javítógitt, a PUR-habbal kinyomott, becsiszolt és lemázolt küszöb régóta létező látszatmegoldás, ezért vásárláskor alaposan át kell vizsgálni az idősebb kocsikon ezt a tájékot.
Bontott alkatrésszel javítani egy autót önmagában nem ördögtől való dolog, főleg törések után. Egy bontóból származó lámpatest, ajtó, hűtő lehet akár még jobb állapotú is, mint aminek a helyére kerül. Egy generátor, önindító, klímakompresszor vagy turbó pedig gyakran csak kívülről öreg, belül felújított alkatrésznek adja át a helyét, ha elhasználódott - ez is teljesen megszokott dolog, ha profik újítják fel.
A futómű, a kormányzás vagy a fék alkatrészeit és a motor fontosabb segédberendezéseit viszont nem igazán javallott bizonytalan előéletű, felmérhetetlen korú és állapotú bontott holmival pótolni. Ha egy használt autón túl sok a bontottnak tűnő alkatrész, az sosem jó jel és persze minél fiatalabb a kocsi, annál kevésbé. De honnan lehet felismerni ezeket? Árulkodók lehetnek a friss javítási nyomok de koros elemek a jellemzően cserével orvosolható alkatrészeknél (lengéscsillapító, vízpumpa, kormánymű, féktárcsa, féknyereg környéke). Ha pedig egy élénk színű festékpötty díszít egy-egy elemet, az jó eséllyel bontóból származik, a bontósok szokták így megjelölni, hogy mi az, amit ők adtak el.
0/0
Dokumentum