Az európai használtautó-piacon van egy különös csoportja a kocsiknak: ezek a jobbkormányos autók. Elvileg semmilyen korlátozás nem sújtja őket a jobb oldali közlekedést alkalmazó országokban sem, habár kontinensünkön a Brit-szigeteken, pár kisebb szigeten, Máltán és Cipruson kívül Európában mindenütt a jobbra tarts parancsa az érvényes. (Érdekes, de még a brit fennhatóság alatt álló Gibraltáron is jobb oldali közlekedés van.) Viszont ezek az autók bizonyos esetekben sokkal-sokkal olcsóbbak, mint a balkormányos modellek.
A tizennégy-tizenöt éves vagy idősebb kommersz modellekből a német autópiacon szinte bármit meg lehet kapni ezer euró alatt, ha a „rossz” oldalon van a kormánya. Szinte süt a hirdetésekből, hogy akár ingyen is odaadják azt a ki tudja, honnan származó furcsa valamit, csak vigye már el valaki végre. Pár példa az aktuális kínálatból: 2005-ös, sérülésmentes Peugeot 407 HDI 899 euróért; a balkormányos ugyanilyen autók ára 3000-3500 euró körül szór. 2003-as Volvo S40 dízel 220 ezer kilométerrel: 550 euró; ha baloldali kormánnyal keressük, mindjárt triplázódnak az árak.
A magyar utakon gyakran felbukkannak a forgalomban a Nagy-Britanniában is nagy számban eladott kommersz márkák eleve olcsóbb modelljei, tipikusan a csekély presztízsértékű, a szigeteken Vauxhall márkanév alatt árult Opelek vagy a kint hagyományosan népszerű de rossz értéktartású Fordok. Ha egy ilyenen még a kint aránytalanul drágán javítható kisebb sérülések is nehezítik a nyugati piaci eladást, tényleg elképesztő ár-érték arányt lehet elérni. Ezért jár nálunk feltűnően sok Vauxhall Zafira vagy jobbkormányos Ford Focus, Mondeo. (Zárójelben: Vauxhall-emblémából viszont sokkal több van, mint jobbkormányos Opelből; ennek pedig az az oka, hogy bontásra is sokan megveszik kint ezeket a kocsikat, amelyekről aztán az ép lökhárító vagy kormányagy simán átkerülhet eredetileg Opelként eladott törött autókra.)
Az érdekesebb vagy újabb kocsiknál viszont nem jelentkezik árkülönbség. Példák: 2014-es, sérülésmentes Golf Cabrio 140 lovas dízelmotorral, százezer kilométer alatti futással jobb vagy balkormányosan egyaránt 12500 euró körüli áron. 2012-es, M-futóműves 520d BMW 160 ezerrel: egy 15 ezer eurós jobbkormányos példány még drágább is, mint sok ugyanilyen kocsi balkormánnyal. Logikus: ezek az autók még elég keresettek és elég nagy értéket képviselnek ahhoz, hogy az összeurópainál jóval kisebb brit autópiacon is legyen rájuk jelentkező, reális áron. És persze ott vannak az igazán egzotikus autók, a japán vagy brit belpiacos sportkocsik, amiknél a fanatikusokat egyáltalán nem érdekli, melyik oldalon van a kormány.
Ezeket a kint használtan vásárolt járműveket pontosan úgy lehet forgalomba helyezni nálunk, mint a „normális” kocsikat, csak egy fontos műszaki különbség lehet: a fényszórók eltérő beállítása. A hagyományos halogénizzós lámpák esetében ez legtöbbször fényszóró-cserét jelent vizsga előtt, de a vetítőlencsés halogén vagy xenonlámpáknál van esély egy egyszerű átállítás lehetőségére, a modern LED-es fényszórók beállítása pedig kényelmesen, a fedélzeti menüből változtatható. A jobbkormányos autók átalakítása is megoldható bontott alkatrészekből, de ez annyira nagyszabású művelet, hogy csak kivételes esetekben, például egy szemből tört, kint olcsón megkapott, viszonylag új vagy épp klasszikus, nagy értékű autó esetében van értelme, gazdaságilag.
A jobbkormányos autók a hazai közlekedésben nem jelentkeznek extra veszélyforrásként a statisztikák szerint. Bár furán hat egy-egy autó a forgalomban üres bal első székkel, a tapasztalat az, hogy aki egyáltalán elég magabiztos ahhoz, hogy bele merjen ülni a vezetőülésbe egy ilyenbe, óvatosabban közlekedik, amíg meg nem szokja az új helyzetet és hamar átáll arra, hogy mostantól nem befelé, hanem kifelé lát többet és jobban közlekedés közben. Bizonyos helyzetekben még jól is jön ez a furcsa pozíció: könnyebb leparkolni az út jobb szélére, megállás után pedig a járdára kiszállni a sofőrnek sokkal egyszerűbb, mint befelé, a forgalom irányába elhagyni az autót.
Meg lehet szokni az ergonómiai sajátosságokat is, bár kézi váltós autóknál az ember még sokáig fog jobb kézzel az ajtóbelsőn kaparászni, mire rögzül, hogy a másik oldalon kellene keresni a váltókart. A távol-keleti modelleken gyakran átellenben találjuk az ablaktörlő és az index karját, az európai autókon viszont mindig az irányjelző kerül balra. Az első időszakban furcsa lesz az is, hogy az ablaktörlők tükrözve működnek (legalábbis azokon a modelleken, amelyeken nem középről kifelé törölnek a lapátok), de ezt is meg lehet szokni. A pedálrenddel nincs baj, az egyforma a bal- és jobbkormányos kocsikon.
Amit viszont nem lehet megszokni: a drive-in éttermek, a mélygarázsok kártyás beléptetőkapui és a sztrádakapuk például a horvát vagy olasz fizető autópályákon. Ezek a pontok azok, ahol egy jobbkormányos autó vezetője a kontinentális Európában kap egy kis ízelítőt abból, milyen is az élet a balkezesek számára egy jobbkezes többségű világban.
0/0
Dokumentum