A kiszemelt kocsi megvásárlása előtt végig lehet tapogatni az autót kölcsönkért rétegvastagság-mérővel, lehet vinni műszaki beállítottságú barátot, hadd hümmögjön gondterhelten a kocsi mellett az alku előtt – de a legbiztosabb, ha elvisszük az autót egy profi szervizbe egy általános állapotfelmérésre.
Értékesebb autónál, ha már elég biztosak vagyunk vételi szándékunkban és az eladónak sincs ellenvetése (persze ha van, az elég nyomós érv a kocsi otthagyására), ez a pár tízezer forintos szemle nagyon hasznos lehet a reális ár kialakításához illetve a használat első időszakában esedékes szervizköltségek megbecsüléséhez. De mi is történik egy ilyen felmérésen, miért is kérik el a pénzt a szervizek pontosan?
Az igazán szakszerű vizsgálat egy teljes alsó-felső mosással indul (legalábbis ha ez szükséges). A tiszta autón aztán a sokat látott, tapasztalt és elfogulatlan szakemberek átnézik a karosszériát, az üvegeket, ellenőrzik a karosszériaelemek fényezésének épségét és felderítik azokat a helyeket, ahol esetleg beavatkozásra van szükség a korrózió megállítása, javítása érdekében. Deformációkat, javítási nyomokat keresnek, ami nem csak azért fontos, mert az autó értékét befolyásolják az esetleges korábbi balesetek, hanem azért is, mert a biztonságra is komoly hatással lehet egy-egy nem szakszerűen javított sérülés! (És Magyarországon sajnos nagy hagyománya van a felületes, sufnimódszerekkel végzett javításoknak, a két –törött-autóból-egyet-építésnek.) Természetesen azt is megnézik, hogy az autó azonosító jegyei rendben vannak-e; ez is hasznos, mert a furcsa magyar szabályozási környezetben a hivatalos eredetiségvizsgálat nemegyszer az adás-vételi tranzakció után, már az új tulajdonosnál szokott megtörténni.
Ezután jön az utastér átvizsgálása, a kényelmi és biztonsági felszerelések működésének vagy működőképességének ellenőrzése. Egy alapos vizsgálaton nem maradhat ki a hűtés-fűtés (különös tekintettel a légkondicionálóra), az összes lámpa, az ablakemelők, központi zár-motorok és úgy egyáltalán minden elektromos fogyasztó próbája és természetesen a légzsákok, az övfeszítő piropatronok meglétének ellenőrzése, az övek esetleges nyúlásának, akadásának vizsgálata.
A motor ellenőrzésének ki kell terjednie az indításra (akkumulátor, önindító), a kipufogógáz-elemzésre, a folyadékok állapotának szemléjére, szükség vagy gyanú esetén veszteségmérésre, illetve akár teljesítmény-mérésre (bár ehhez szükséges mérőpaddal nem sok szervizben találkozhatunk, illetve ez a mérés annyiba kerül, mint a teljes felmérés önmagában). Ilyenkor jöhetnek elő az olajszivárgások, a hengerfej-problémák, a turbó-bajok. Az erőátvitel ellenőrzésével pedig a kuplung, a sebességváltó, a differenciálmű, a hajtó féltengelyek hibáira derülhet fény.
Futómű, kormánymű: a kormányzás és a keréknyomás ellenőrzése, a kocsi aljának tüzetes áttekintése aknából vagy emelő alatt (ilyenkor lehet megnézni a fékcsövek állapotát, a kipufogórendszer esetleges korrózióját, a csövek, dobok felfüggesztő gumigyűrűinek esetleges szakadását vagy feltárni a korszerű autóknál oly gyakori problémát: a lelazult vagy leszakadt aerodinamikai burkolatokat. A gumiabroncsok állapotára is fény derül: a futófelület kopottsága mellett ilyenkor lehet észrevenni az esetleges szálszakadásokat, belső padkázási vagy kátyúsérüléseket. Majd jöhet a fékpados ellenőrzés is, a fékek és a lengéscsillapítók állapotának felmérése.
Ha minden rendben van, vagy ha kiderülnek az azonnali orvoslást igénylő hibák, a kocsi vételárát is nyugodtabb szívvel adja át az ember és a forgalomba is azzal a tudattal hajthat be új autójával, hogy nem kell aggódnia az üzembiztonság és persze a személyi biztonság miatt.
0/0
Dokumentum