Az idei év minden gazdasági ügyét, történését, döntését meghatározta a koronavírus-pandémia. A járvány természetesen a használtautó-piacot is befolyásolta, részben közvetlenül, részben az újautó-piacra gyakorolt hatásain keresztül, részben pedig az általános gazdasági hatások kivetülésével.
A 2019-es rekordév (több mint 810 ezer használtautó adásvétele) után 2020 első felében erős kezdés után belassult a piac, viszont a harmadik negyedévben újabb időszakos rekord született, az élénkülés csaknem behozta a lemaradást a forgalomban. Összesítve az első háromnegyed év alig 2,1 százalékos visszaesést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Ebben nagyban benne volt az újautó-piac gyengülése is, részben az év eleji gyártási kapacitás-csökkenés miatt (gyárbezárások a járvány miatt illetve ellátási gondok a logisztikai láncban), valamint az általános újautó-ár-emelkedés. Utóbbi oka részint a keresleti piaccá alakulás, részint a dráguló euró, részint az európai környezetvédelmi előírások életbe lépése, a flottaszintű CO2-kibocsátás határérték feletti mértéke utáni bírságok beárazása. Az év végéről még nincsenek összesített adatok, de a járvány második hulláma ismét visszafogta a piacot.
Az új autók árának emelkedése és a használt kocsik iránti kereslet növekedése valamint az euró árfolyamának növekedése természetesen az árakat is befolyásolta. Összességében tíz százalék körüli általános áremelkedés volt tapasztalható.
Mit várhatunk a 2021-es évtől?
A gazdaság helyzetének általános alakulása a jövő évben egyelőre bizonytalan, egyelőre továbbra is a járványhelyzet határozza meg a folyamatokat. A magyar kormány és a nagy multinacionális cégek természetesen hivatalból optimisták és a korlátozásoknak valószínűleg véget vető védőoltások is itt vannak, talán nem vállalunk nagy kockázatot, ha általános élénkülést jósolunk már az év elejétől.
Az új autók gyártási, logisztikai láncai lassan helyreállni látszanak, de a szállítási határidők a keresett típusokra még ma is távoliak, időnként bizonytalanok. Az áremelkedéseket a hazai piacon valószínűleg elsősorban az euró árfolyamának alakulása határozza majd meg, de több gyártó szinte biztosan további áremelésekre kényszerül a CO2-kvótabírságok miatt. A magasabb újautó-árak pedig valószínűsíthetően további kereslet-növekedést és áremelkedést generálnak a használtautó-piacon is.
Az EU általános klímapolitikája és a tagállamok egyéni ütemtervei ugyanakkor már jól látható közelségbe hozták a benzines és dízel technológia kifutásának végső határidejét. Egyes európai államok már 2030-ra kitűzték a belsőégésű motoros új autók forgalmazásának betiltását. A dízelautókat és a régebbi, alacsony környezetvédelmi besorolású autókat egyre több regionális korlátozás sújtja, a nagyvárosok sorra jelentik be elsősorban az idősebb dízelek kitiltását. Az elektromos és plug-in hibrid autók iránti kereslet pedig várhatóan tovább bővül mind az új, mind a használt autók piacán. Ezek a folyamatok a korszerűtlenebb, nagyobb károsanyag-kibocsátású autók árát várhatóan lenyomják a nyugati piacokon.
A magyar használtautó-piacon még az első idei határátlépési korlátozások sem fogták vissza számottevően az importot. A járvány második hullámának lefutását követően az enyhülésekkel vélhetőleg újra megerősödik az importálási kedv. Az idősebb, korszerűtlenebb technikájú autók valószínűsíthető kinti áresése, az új és a fiatal használt autók árának várható növekedése sajnos alighanem továbbra is a hazai autóállomány átlagéletkorának növekedését hozzák magukkal, a magyar használtautó-piacon valószínűleg növekvő arányban szerepelnek majd a kintről behozott, ott már szalonképtelen idősebb kocsik.
0/0
Dokumentum