2019-ben már egy tömegautóban sem meglepőek azok a fejlett elektronikus szolgáltatások, biztonsági rendszerek, vezetéstámogató rendszerek, amelyeket akár csak pár éve még a legnevesebb prémiumgyártók mutattak be büszkén méregdrága csúcsmodelljeikben.
Követőradaros sebességtartó automatika a Suzuki Vitarában, aktívan kormányzó sávtartás a VW Golfban vagy a Kia Ceedben, full-LED-es fényszóró a Seat Leonban, hangvezérlés szinte valamennyi új autóban… De milyen messzire mehet vissza az időben az a használtautó-vásárló, aki ragaszkodna valamelyik modern extrához, de nem tudja vagy nem akarja kifizetni egy új kocsi árát a vágyott high-tech szolgáltatásért?
Adaptív tempomat
A sebességtartás képessége 1958 óta létezik az autóiparban, a Chrysler luxusmodellje, az Imperial adta meg először ezt a szolgáltatást a járművezetőknek. Az olajválság után főként takarékossági okból vált népszerűvé az egyenletes sebességet tartó, felesleges túlgyorsításoktól-visszalassításoktól mentes haladást biztosító cruise control vagy tempomat, de a más autó utolérésekor automatikusan lassító változatra még sokat kellett várni. A Mitsubishi 1995-ben mutatta be azt a Diamant modellt, amely ugyan magától fékezni még nem tudott, de lézeres távolságmérőjével felismerte, ha utolért egy másik autót és a fojtószelep kezelésével motorfékkel és gázadással manipulálva képes volt követni az előtte haladó járművet. A féket is kezelő, radaros tempomat 1999-ben, a W220-as S-Mercedesben mutatkozott be, Distronic néven. A teljes megállásra is képes rendszer pedig a Distronic Plus volt, melyet elsőként a W221-es Mercedesben vásárolhattak meg az emberek, 2005-ben! A technika a mostani évtized elején kezdett terjedni lefelé az autóiparban, így már a jobban felszerelt Suzuki Vitarákban is elérhető a követőradaros sebességtartó rendszer, a 2014-es első modellévtől. Igazán általánossá viszont még a mai napig sem vált ez az extra, a használt autók közt a drágább prémiumkocsikat és a biztonságot kiemelten szem előtt tartó márkákat leszámítva nem gyakran lehet ACC-s, adaptív tempomatos példányokat találni.
Automata klíma
Az autó utasterét hűteni is képes légkondicionáló berendezés 1939-ben, a Packardnál mutatkozott be. A hőmérsékletet stabilan tartó, digitális szabályzású automata klímaberendezés a modern elektronikával felszerelt autók érkezésekor, a ’80-as évektől kezdett terjedni. A ’90-es évek közepére már a prémiumautók jó részét és a tömeggyártók drágább, nagyobb modelljeit is meg lehetett venni digitális automata klímával. A 2000 utáni első évektől kezdve pedig már nem szűkíti le nagyon a találati listát, ha akár egy kis vagy közepes Opel vagy Fiat keresésénél is bejelöljük, hogy automata légkondit szeretnénk az autóba.
Kulcs nélküli nyitás-indítás
A Smart Key vagy Keyless Go, a kulcsot a zsebben is érzékelő, kilincsérintésre vagy gombnyomásra ajtót nyitó és motort indító elektronika az 1999-es Mercedes-Benz S-modellben, a W220-ban mutatkozott be és gyorsan elterjedt az autóiparban. A kommersz márkák, olcsóbb modellek gyártói közül a Renault csapott le leghatározottabban az új találmányra, hitelkártyánál alig vastagabb kulcskártyáit már 2000-től alapfelszereltségnek számítottak a Mégane modellekben (bár az olcsóbb változatokban a kártyát még be kellett dugni egy nyílásba a műszerfalon motorindítás előtt). A Suzuki is egész hamar felfedezte a kulcsmentes nyitás-indítás előnyeit, így sok jóval drágább és/vagy fiatalabb használt autóval szemben akár már a 2010-es Swiftek közt is sok kulcs nélkül nyitható-indítható példányt találni!
Menetstabilizáló elektronika
Az ESP, DSC, DTC és még több más rövidítés mind ugyanazt jelenti: határhelyzetben, megcsúszás esetén az autó elektronikája képes akár az egyes kerekek külön-külön fékezésével stabilizálni, irányban tartani a járművet. A rendszert 1995 óta alkalmazza az autóipar; ebben is a Mercedes volt az első egy S-modellel, de a kezdeti drága extrafelszerelés hamar kényszer szülte szériaberendezéssé vált náluk, miután 1997-ben a kezdetben ESP nélkül is kapható A-osztály oly emlékezetesen felborult egy jávorszarvas-kikerülési teszten. A biztonsági elektronikai rendszer gyorsan elterjedt a legkisebb, legegyszerűbb technikájú kocsiknál is. Európában 2014 óta kötelező felszerelés minden új autón, de a 2011 után homologizált új modelleken is alapfelszereltségnek kellett lennie. Nagyjából 2005 az a dátum, mely után nagyobb, egykor drágább kocsikon már természetesnek számított, 2010 után pedig az a fura, ha egy-egy kocsiban nincs menetstabilizáló elektronika.
0/0
Dokumentum