Talán a legkomplikáltabb teendő egy autóeladás során a kocsi reális piaci értékének megállapítása. Hiszen ez nem egy egzakt szám, nincs olyan, hogy hivatalos autóárfolyam és ha lenne, annak nagyon-nagyon részletesnek kell lennie, hogy minden, az autó értékét befolyásoló tényező figyelembe vételével találhassuk meg benne pont a mi kocsink aktuális árát.
Márpedig valahonnan mégis meg kell szerezni ezt az információt, mielőtt elvisszük a kocsit egy kereskedésbe, esetleg beszámíttatjuk egy új autó árába, meghirdetjük a neten vagy kiragasztunk egy papírlapot a hátsó ablakába.
A leginkább hivatalos-szerű értékbecslést az erre szakosodott cégek adják. Az Eurotax adatai például annyira hivatalosak, hogy Európa-szerte ezeket veszik alapul a biztosítási kárügyintézéseknél és még a forgalmi engedélyben is van egy Eurotax-kód feltüntetésére szolgáló mező (más kérdés, hogy Magyarországon ezt valamiért nem töltik ki a hatóságok). A magánszemélyként tőlük kért félig-meddig hivatalos árbecslés viszont pénzbe kerül. Ráadásul bármilyen pontosan is meg kell adni hozzá az autó állapotát, felszereltségét, a kapott szám csak egy elméleti érték lesz, aminél mi akár drágábban is, de lehet, hogy csak olcsóbban fogjuk tudni eladni a kocsit. Az Eurotax pillanatnyilag (tavaly január óta) nem végez magánszemélyek számára értékbecslést, de ha mégis szeretnénk ingyen kapni egy hozzávetőleges becsült árat a kocsinkról, a német Autóklub honlapján pár kattintással 12 éves korig bezárólag kaphatunk egy ilyen értéket, euróban: https://www.adac.de/rund-ums-fahrzeug/auto-kaufen-verkaufen/gebrauchtwagenkauf/gebrauchtwagenpreise/
Ha kurrens, nagy számban legyártott autónk van, a használtautó-kereső weboldalak kínálatát leszűrve a mi kocsink tulajdonságaira (évjárat, futásteljesítmény, extrák) jó közelítő értéket kaphatunk. De még ezeket az ajánlati árakat is érdemes fenntartással kezelni, hiszen ha valaki gyorsan el akarja adni a kocsiját, hajlamos a valós piaci érték alá tenni az árat, ha pedig valakinek irreális elvárásai vannak az autója értékét illetően, akár hónapokig is frissítgetheti hirdetését, akár jelentősen túltolt áron. És persze a magyar használtautó-piaci kultúrában többnyire van egy erős alkudozási mozgástér is az árakban. A hirdetésekben feltüntetett árak csak amolyan irányadó értékek; hogy valójában mennyit szeretne kapni a járművéért az eladó, a klasszikus "Mennyi lenne a vége?" kérdés feltétele után szokott kiderülni.
Ha egy autókereskedésben becsültetjük fel a kocsi értékét, a kapott szám biztosan alacsonyabb lesz, mint amekkora árakat a hirdetésekben látunk a hasonló autókra, illetve amennyiért maga az adott kereskedés hirdetné meg végül a kocsit. Hiszen ezeknek a cégeknek még keresniük kell a mi autónkon, hogy működési költségeiket, dolgozóik bérét finanszírozhassák. Szebb számot hallhatunk, ha beszámíttatnánk az autót egy drágább használt kocsiba vagy egy újba, de ilyenkor egy másik faktor torzítja el ezt az értéket. A régi kocsink magasabb vételárában kapott többletet a kereskedés az új autónkon és az azzal kapcsolatos szolgáltatásokon realizált hasznon szeretné beszedni tőlünk.
Az autók árát különböző, időben változó tényezők is befolyásolják. Az üzemanyagárak emelkedése a kis fogyasztású illetve dízel autók árát emeli meg, a dízelek európai nagyvárosokból való kitiltásával kapcsolatos hírek a benzinesekét. Az elektromos autók használtpiaci árában tükröződik az épp elérhető, új autókra kapható állami támogatási pályázat időbeli közelsége. Ha szárnyra kap egy hír egy-egy motorkonstrukció tervezési gyengeségeiről, az ezekkel szerelt autókat nehezebb eladni, pontosabban lemegy az áruk, a különböző fogyasztóvédelmi szervezetek, autós magazinok megbízhatósági listái pedig megemelhetik a listavezető típusok árfolyamát. A használt autók értékével kapcsolatban az örökérvényű szólás igazsága megkérdőjelezhetetlen: az autónk mindig éppen annyit ér, amennyiért elviszik.
0/0
Dokumentum